 |
A Nem vagyok, csak mások látnak (színházi kísérlet József Attilával) című előadás
"tantermi" keretek között, József Attila szövegekből építkezve tesz kísérletet a három résztvevő: a néző, a színész és a költő találkozására.
Gimnáziumunkban március 10-én a 12. a és a 12. c osztály vett részt a székelyföldi gyökerű Osonó Színházműhely előadásán.
Az alkotók így fogalmaztak a monodrámával kapcsolatban:
"Hogyan lehet hozzánk valaki ennyire közel, aki ennyire távoli? József Attila életterhei számunkra felmérhetetlen szélsőségek, mégis: a mi haragunkkal jajdul fel, a mi sírásunktól szorul el a torka, s a mi szánk felett húzódik mosolyra a bajsza.
Az Osonó találkozásra hív: személyes találkozásra egymással – és József Attilával.
Egy emberrel, aki közénk ül, ránk néz, megosztja velünk falatnyi útravalóját,
s akinek szájából úgy fordulnak ki a jól ismert szavak, ahogy még nem találkoztunk velük.
Verssorokból bontakozik ki egy élet: az enyém vagy a tiéd, és – talán – egy szegény, Attila nevű barátunké."
Úgy gondolom, ez a fajta rendhagyó találkozás József Attila írásaival mindenképp segített a végzősöknek meglátni a „kötelező tananyag” mögött az embert,
a személyiséget, így a költő nem csupán egy érettségi tétel lesz számukra.
Örülök, hogy részesei lehettünk ennek az izgalmas, interaktív előadásnak.
Gál-Ködöböcz Zsuzsanna
