Színjátszóink sikere
2019. február 15-én a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat keretében láthatták az érdeklődők a gimnázium színjátszóniak Finito című előadását az Ács Károly Művelődési Központban.
Szinte pontosan egy évvel ezelőtt mutatták be diákjaink Vesztegzár a Grand Hotelben című produkciót. Már akkor bíztunk benne, hogy nem egyszeri fellángolásról van szó, hanem az előadás kezdete, vagy ha régebbi időkre tekintünk vissza, akkor inkább folytatása, újjáélesztése a gimnáziumi színjátszás hagyományának. Az idei tanévben ismét összejött egy lelkes csapat, amelynek tagjai vállalták a hosszú próbafolyamatot, tanulták a
szerepeket, gyakorolták a jeleneteket.
Mindemellett – nem mellékesen – tanulták az egymásra figyelést, az együttműködést, a közös produkció iránti felelősséget. Hiszen talán ez a diákszínjátszás legfontosabb pedagógiai értéke.
Az előadások technikai feltételeinek megteremtése nem mindig egyszerű feladat. Egy tavalyi sikeres pályázatunknak köszönhetően azonban jelentős összeget fordíthattunk hang-, fény-, illetve színpadtechnikai eszközökre.
A színdarab Tasnádi István Finito című műve alapján készült. Ez a nagyon MAI alkotás valójában egy középkori hagyományos drámatípus, a moralitás modern változata. A moralitások szimbolikus játékok voltak: a színpadon a megszemélyesített, emberi alakot öltött Jó és Rossz harcolt az emberi lélekért. Bűnök és erények álltak szemben egymással. Az egyik leghíresebb ilyen játék főhőse Akárki. Igen, nem tévedés, így hívják a figurát: Akárki. Természetesen ez is jelképes: a nézők az ő sorsában magukra, környezetében a saját világukra ismerhettek. Efféle mai Akárki-játék Tasnádi István darabja is, amelyet színjátszó diákjaink Gál-Ködöböcz Zsuzsanna tanárnő vezetésével állítottak színpadra.
Büszkék vagyunk rájuk!
Ady egyik cikkében ezt írta:
„A színpad a máé, a jelené, a mindenkori közönség ízléséé. Hiába vágják a fejemhez
Szophoklészt és Shakespeare-t. Ez mit sem bizonyít. A Szophoklész- és
Shakespeare-imádás éppen olyan belénk nevelt ízlés, mint sok ezer úgynevezett
meggyőződésünk. …
A jövő színpadjának programja: itt vagyunk, s tessék okulni a mi igazainkon.”
