2019. május 14-én kissé esős, borongós napon kelt útra a 9. a osztály az idei osztálykirándulásra.
Az úti célunk székes fővárosunk lett. Olyan helyeket választottunk, ahová biztosan nem jutnak el a diákok a hétvégi plázás körútjaikon.
A Budapest Eye, alias Erzsébet téri óriáskerék, látogatása volt az első helyszínünk. Talán az esőre való tekintettel vagy a kevés vendég miatt repetázhattunk és az óriáskerék 7-szer fordult velünk körbe, hogy a város szomorkás panorámáját megcsodáljuk.
Mivel az eső épp úgy döntött hagy minket várost nézni sétálva folytattuk utunkat és megnéztük a világörökség részének mondott Dohány utcai zsinagógát, majd az utca végén és sétánk végén a Nemzeti Múzeumhoz értünk.
A múzeum lépcsőjén nem szavaltuk el a Nemzeti Dalt, ahogyan Petőfi sem tette, de megemlékeztünk nagy elődeinkről és aztán a Görgei (y) kiállítást tekintettük meg. Feltettük a kérdést, vajon áruló volt -e Görgei és erre kerestük a választ. Azt hiszem erre kérdésre olyan diplomatikus választ kaptunk, amit egy történelmet tanuló kaphat, vagyis a körülmények pontos ismertetését és egy személy aprólékos portréját. S mindenki ítéletére bízták a döntést. Egy gazdag, izgalmas kiállítás volt.
Az eső a kiránduló csapatunkat nem kímélte és szorgalmasan szemerkélt tovább. De mi ezt már nem bántuk, hisz utolsó állomásunkra igyekeztünk a busszal. Az Aqua World (Ramadan) forró vizében kívántuk a nap hátralévő részét tölteni.
Itt mindenki kedve és temperamentuma szerint a jakuzziban pihent, csúszdázott, úszott, szaunázott. Egy kiadós ebéd után élveztük még a fedett strand kellemes légkörét és késő délutánig már kissé elfáradva indultunk haza. S mivel a spontán ötletek a legjobbak, vagy csak a gyomra korgott a csapatnak, még betértünk a kedvenc gyorsétteremünkbe is.
Tartalmas és változatos nap volt. Csak az időjárás volt egyhangú. Azt hiszem mindenki elégedetten térhetett haza.
Köszönjük Jankovics Dóra tanárnőnek, hogy elkísérte csapatunkat.
Jövőre újra útra kelünk.
A 9. a és Erika néni
