Skócia,
az ország, ahol még a fű is zöldebb. Az ország, ahol úton-útfélen kastélyokba és várakba botlunk. Az épületek és a házak mindenestől újságokba illenek. Egy másik világba csöppenünk, más kultúrát ismerhetünk meg.
A városok, a falvak otthonosak, békések és családiasak. Igaz, hogy Skócia történelme, mitológiája és látványossága miatt is érdekes, de nem csak ezért érte meg elmenni. Eddig is sokat hangoztattuk, hogy az iskolánk a család gimnáziuma, ezt mindig érzékeltük, de ez alatt az egy hét alatt a szó legszorosabb értelmében megélhettem a szállóige jelentését. Egy családként éltünk, összebarátkoztunk, összekovácsolódtunk. Alkalmazkodtunk egymás napi rutinjához, beolvadtunk a másik életébe.
Egyetlen hét elég volt ahhoz, hogy világot lássak, újabb történelmi tényeket ismerhessek meg és új dolgokat próbálhassak ki. Nem utolsó sorban arra volt elég a rendelkezésemre álló idő, hogy új kapcsolatokat köthessek és érezzem, az iskolánk valóban a második otthonom, … a családom.
Köszönöm!
Ács Dorottya 12. a
